Ne legyünk naivak, ez a film nem kap Oscar-díjat, de ettől mi még szeretjük!
Akár sótlan és unalmas is lehetett volna a Social Network című film, a sztori - a világ legnépszerűbb közösségi oldalának története - első hallásra nem tűnik túl izgalmas témának.
Talán még maguk a forgatókönyvírók sem gondolták, hogy Mark Zuckerberg kétes körülmények között kifejlesztett Facebook oldalának története, ilyen sikert arat majd a fiatalok körében. A lájkolással, fényképfeltöltéssel, álmatlan éjszakákon egymás profiljának nézegetésével foglalkozó ifjak, könnyen megtanulhatják az élet nagy leckéjét a filmből. Ha nem figyelsz, végleg lemaradsz.
A történet 2003-ban kezdődik, a helyszín a harvardi egyetem patinás épülete. A szereplők női skalpokat gyűjtő, igényes felsőtestű ifjak, csinos belevaló lányok, és róluk fantáziáló pattanásos arcú zsenik. Főhősünk, Mark Zuckerberg az utóbbi kategóriába tartozik, azzal a különbséggel, hogy őt a programozáson kívül nagyon még a nők sem érdeklik. Igaz, van egy szép barátnője, de vele a film első néhány percében végleg szakít. S miután még nem igazi férfi, a szakítás tényét nem tudja higgadtan, méltósággal fogadni, s bosszúból ízléstelen szavakkal illeti volt szerelmét saját blogján. Majd némi alkohol elfogyasztása után meghackeli a Harvard egyetem belső hálózatát. Létrehozza a „melyik lány a dögösebb” internetes oldalt, ahol a lelkes harvardi ifjak szavazhatnak a legvonzóbb harvardi lányokra. Ennek a botránynak köszönhetően ismerkedik meg fiatal szereplőnk, a harvardi egyetem legfantasztikusabb, legvonzóbb, leggazdagabb ikerpárjával, a Winklevoss testvérekkel, akik megkérik az informatikus zsenit, hogy segítsen megvalósítani egy közösségi oldalt. Ám Zuckerberg inkább lenyúlja a nagy ötletet, továbbfejlesztve az ikrek elképzeléseit, és néhány szobatárs tudását igénybe véve megalkotja a Facebook oldalát. A site rövid időn belül népszerű lesz a diákok körében, a vállalkozása hamar milliós üzletté válik. Mark Zuckerberg bankszámlájának gyarapodásával fordított arányban csökken azonban népszerűsége. Egyszerre két bírósági ügyben is részt kell vennie, mivel a milliomos ikreken kívül, a legjobb barátja, Eduardo Saverin is beperelte, miután kitúrták a vállalkozásból.
A film tempója, felépítése és kivitelezése zseniális. David Fincher rendező kiváló érzékkel választotta ki filmjének szereplőit. Nemcsak a főszereplők karakterei vannak mértani pontossággal kimunkálva, hanem a mellékszereplőkre is nagy figyelmet fordítottak. Jesse Eisenberg alakítása kiváló, gyakran nem tudjuk eldönteni, hogy a fiatal milliárdos direkt viselkedik ilyen furcsán, ennyire antiszociálisan vagy megjátszás nélkül is ennyire hülye. A filmnek Zuckenberg mellett van egy másik főszereplője, alapító-társa is, az egyetlen pozitív figurája a történetnek: Eduardo Saverin, akit Andrew Garfield alakít, nagyszerűen. A film egyik nagy meglepetése a Sean Parkert, a Napster létrehozóját alakító Justin Timberlake. Bátor választásnak tűnt a gonosz megformálására, de a film rendezője ezúttal sem tévedett. A zenész hitelesen alakítja a kétes hírű, drogozó, nőfaló üzletembert, aki nem menekülhet el sorsa, pontosabban az igazságszolgáltatás elől. A film mellőzi az amerikai filmekből megszokott sztereotíp eszközöket. Itt nincs szó szerelemről, megcsalt naiv hősökről, egymást hátba támadó, majd látványosan kibékülő barátokról, nagy érzelmi katarzisra nem kell számítani. Helyette viszont kapunk pontos, letisztult párbeszédeket és egy jellemrajzot a mai korról, önző, csak saját érdekeit figyelembe vevő világról.
A Social Networkhoz hasonló filmekért ma nem szokás Oscar-díjat adni, ahhoz a története nem elég nagy ívű, megható drámák sincsenek benne, csak egy okos, antiszociális fiú történetét ismerhetjük meg. De mi ezt szeretjük.
Nagy Eszter
