Téves következtetések...

 2011.05.03. 00:16

 Állj! Játszunk valamit!

Mielőtt bármit is csinálnának, nézzenek rá erre a képre itt oldalt! Nem érdekes most, hogy ismerik-e a képen szereplő hölgyet! A lényeg, hogy alakítsanak ki egy képet magukban, mielőtt folytatnánk a játékot.

Jól gondolják végig! Nem hajt semmi! Ráérünk, nézzék csak meg alaposan!

Sikerült?! … Remek.

Most jön csak a játék igazi értelme. Lerántom a leplet Mucsi Dorináról!

Így önök is rájöhetnek, mennyire befolyásol minket az első benyomás. Ez az egész játék lényege.

Lássuk…


Hogyan látod önmagad? Saját bevallásod szerint milyen is Mucsi Doris?

Hát mindenképp egy összetett csaj, de nagyon!

Azt hiszem a környezetem tök másnak lát, mint ahogy én látom magam, vagy amilyennek ismerem magam.

Gondolnád, hogy tök félénk tudok lenni, bátortalan és sokszor vagyok zavarban?

Ha címszavakban kéne mondanom, akkor mindenképp optimista, vicces(nek mondanak), pörgős, olyan "let"s do it' típus…ez az egyik felem.

A másik az sokkal lelkizősebb, érzékenyebb. Az lehet, hogy nem jön át a hétköznapokban, de néha hatalmas hullámvölgyeket élek át.

Furcsa, mert az egyik felem tök exhibicionista, a másik meg visszahúzódó, de a Halak általában nagyon kettős személyiségek...

Miért láthatnak ennyire másnak? Leplezed a valódi éned?

Nem, egyáltalán nem! Ha akarnám, se tudnám, én mindig 100% önmagam vagyok. Azért lehet, mert ezek mind bennem vannak, amiket felsoroltam, csak ugye az átlagos élethelyzetekben inkább az jön le hogy egy vidám, mosolygós hölgyike vagyok…ami egyébként igaz is!

Az mondjuk igaz, hogy nehezen nyílok meg. Kell egy idő, amíg beleszokok egy társaságba, addig utálom magam, addig nem tudok olyan laza lenni és olyankor ismernek félre.

Ha jól értem, hamar ítélnek meg!

Igen! Szerintem azt hiszik, hogy egy nagy „heartbreaker” vagyok, meg beképzelt.

Nehezen nyílsz meg! Ide kívánkozik a kérdés. Sok igaz barátod van?

Az hogy ki vagy mi az igaz barát az szubjektív...

Én sok embert tartok barátomnak, de igaznak csak nagyon keveset. Ahhoz évek kellenek. De egyébként vagyok olyan jóhiszemű, hogy elég sok embernek megmutatom magam, ha már átléptem a fentebb említett "lazulási" ponton.

Hamar megbízom az emberekben, és emiatt sokszor koppanok, de sose tanulok belőle.

Tehát van negatív tapasztalt is. Mesélsz rá példát?!

Sűrűn csalódok az emberekben, de ez biztos az én hibám is. Valahogy úgy érzem, hogy én adok, adok és adok, és a felét kapom vissza...vagy még annyit se. Ez lehet igaz szerelemre, barátokra, mindenféle kapcsolatra.

Egyik kapcsolatom után, úgy voltam vele, hogy én többet a kisujjamat sem mozdítom meg senkiért! Egy darabig tényleg nem is tettem, aztán eltelt kb 2 hónap és megint ugyanazt csináltam. 

De egyébként tök jókat szoktam mulatni magamon így utólag…

Mulatni? Ez érdekes! Sokan inkább el akarják, minél előbb felejteni a történteket, nem is akarnak rá gondolni, mert csak újra elszomorodnak. Ez egyfajta életszemlélet? Megpróbálni még a negatívokra is vidáman gondolni?

Ez pont az! Szerintem a legnagyobb hülyeség a megbánás!

Én annyi hülyeséget csináltam már, amit utólag bánhatnék, de eszemben sincs! Sőt! Örülök az összesnek, és valószínűleg megint ugyanúgy csinálnám, mert ott és akkor úgy akartam.

Szerintem csak az elszalasztott lehetőségeket kell bánni…

Szalasztottál már el lehetőséget?

Nem! Legalábbis nem jut egy sem eszembe, szóval valószínűleg semmi fontosat.

Mit vársz az élettől?

Hm..nem is tudom, sodródom! Na jó ez túlzás,  persze vannak célok, munkában az, hogy egy olyan hivatást űzzek amit imádok, és jó is vagyok benne, valami kreatív, ezért vagyok most a KOS-ban. Aztán majd kiderül valamilyen szinten úgyis meg van írva, hogy ki hova kerül, szóval ettől nem félek.

A magánélet...hát ez nehéz, ha pár éve kérdezel, akkor azt mondom, hogy férj, 2 gyerek...klasszikus családmodell. Most már nem így gondolom.

"ha pár éve ezt kérdezem,,," mi történt, ami ezt megváltoztatta?

Gazdagabb lettem pár tapasztalattal, jobban átlátok a férfiakon, meg ezen az egész kapcsolat témán. Rettentő naiv voltam már nincsenek nagyon illúzióim. Várom, hogy majd valaki bebizonyítja ennek a kis kiábrándultságnak az ellenkezőjét...de késik! J

Térjük vissza egy korábbi válaszodhoz, amikor azt mondtad, hogy úgy is meg van írva, hogy ki hova kerül… Ezek szerint hiszel a sorsban?

Teljesen, illetve úgy, hogy az alap forgatókönyvünk az meg van írva, de a sors válaszutak elé állít és az, hogy mikor melyik utat választod, az alakítja a kis sztoridat, de véletlenek tuti nincsenek...

Álltál már válaszút előtt az életben?

Igen, sokszor! Amire az előbb utaltam, ez a megtegyem, ne tegyem kérdés és mindig tök hamar eldöntöttem...hogy igen pedig egyébként nagyon nehezen tudok döntésre jutni … Mérleg aszcendens

Mérleg aszcendens?! Ezek szerint a horoszkópokban is hiszel?

Hát nem a napi horoszkópokban! De az egyes jegyekhez tartozó jellemzésekben teljesen! Meg hogy melyik jegy melyikhez passzol és például nekem kikkel nem ajánlatos kezdeni.

Tapasztaltad is? Vagy alapból, mert azt írta a horoszkóp, illetve ez a jellemzés, azért nem is kezdel velük?

Valahogy mindig úgy alakult, hogy nekem eddig vagy Halak, vagy Mérleg férfiak jutottak, de semmi más. Ez biztos nem véletlen! Mivel én is ezekből vagyok összegyúrva. Egyébként meg tapasztaltam is, de baráti kapcsolatoknál ez ugyanígy van ám.

Nem zárkózom el, de ált. mindig bebizonyosodik, hogy vannak jegyek akiktől „sikítófrászt” kapok…

Melyek ezek a jegyek?

Előre is elnézést, de a Kos és az Ikrek, főleg férfiak esetében. Persze mindig van kivétel!

Miért kéne elnézést kérned?

Mert senkit nem akarok megbántani, aki ezt olvassa és Kos vagy Ikrek. Nem arról van szó, hogy nem jönnék ki velük a mindennapokban mivel baromira alkalmazkodó vagyok, csak nem érzem azt a bizonyos rezgést…

Fontos az a rezgés?

Fontos, bár nem elég! Egy kapcsolat normális kiépítéséhez és fenntartásához legalábbis ugyanúgy kellenek a racionális dolgok, és sok-sok energia mindkét fél részéről. Viszont ha nem érzem rezgés, akkor abból nem is lesz semmi! Jaj, már megint a férfiakról beszélek…

 

Tehát? Kedves olvasók! Beigazolódott az első benyomás?! Vagy mint oly sokszor már életünk során, most is tévedtünk....Nem szabadott volna elsőre megítélni valakit… Vagy tévednék?!

 

Címkék: csizmadia dóra

A bejegyzés trackback címe:

https://kosmarket.blog.hu/api/trackback/id/tr952873279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása